Kolozsvár

A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia 1776-ban a piarista rendre bízta a kolozsvári volt jezsuita gimnáziumot, konviktust, valamint az 1724-ben épült akadémiai templom gondozását. A régi gimnázium helyére 1817 és 1821 között a rend új iskolát épített. A nyolcosztályos főgimnáziumban 1851-ben tartották meg az első érettségi vizsgát. 1876-ban fényes ünneppel emlékeztek meg a piaristák kolozsvári letelepedésének 100. évfordulójáról. A kolozsvári főgimnáziumban tanult többek között Entz Géza zoológus, Hermann Antal etnográfus, báró Jósika Miklós író, Kuncz Aladár író, Passuth László író, Puskás Tivadar feltaláló, Sánta Ferenc író, ifj. Szervátiusz Jenő szobrászművész, Zolnai Béla nyelvész. A trianoni békeszerződés után a gimnázium az Erdélyi Római Katolikus Státus (Egyházmegyei Tanács) tulajdona maradt, így a piaristák továbbra is magyar nyelven taníthattak benne, kivéve a román nemzeti tárgyakat. 1925-ben megalakult a Romániai Piarista Rendtartomány. Kolozsvár lett a tartomány és a rendi növendéknevelés központja. A gimnázium 1948-ig - az államosításig - működött. Az iskola neve eleinte 11. számú Középiskola, majd 3. számú Matematika-Fizika Líceum, végül 1999-től Báthory István Elméleti Líceum lett.

• Épületek, emlékek

• Rendezvények